A húgyhólyag izmos falú tömlő, mely a medenceüreg mellső részén közvetlenül a szeméremcsont mögött helyezkedik el. Nők esetében mögötte található a méh, valamint a hüvely, férfiakban a végbél.
A húgyhólyag legfőbb feladata a vizelet tárolása. A hólyag izmos falának (detruzor izom) összehúzódása a vizeletet a húgycsőbe préseli.
Férfiakban a húgyhólyag alatt a húgycsövet két oldalról körbeölelve helyezkedik el a prosztata.
A húgyhólyagot bélelő nyálkahártya az urothelium, mely a húgyhólyag daganatok legfőbb kiindulási pontja.
Hólyagrák az összes rosszindulatú daganat 3%-a.
Milyen tünetek jelentkezhetnek hólyagdaganat esetén?
A hólyagdaganat legjellemzőbb tünete a fájdalmatlan vérvizelés, ami lehet csak enyhe fokú és a vizeletet csak elszínezi, jelentkezhet visszatérően, de előfordul hogy már az első alkalommal is jelentős fokú vérzést okoz, ami sürgős beavatkozást igényel.
Gyakran egyéb ok miatt végzett vizeletvizsgálat hívja fel rá a figyelmet.
Mivel irritatív tünetek (gyakori, fájdalmas vizelés) is kísérhetik nem ritka, hogy hólyaghuruttal tévesztik össze és a beteg ennek megfelelő kezelést kap. Sokszor jelentkeznek úgy betegek, hogy már többször szedtek antibiotikumot vérvizelés miatt. Akár a beteg, akár a vizsgáló orvos bagatelizálja el a panaszokat az késlekedést okoz, súlyos következményei lehetnek.
Vesetáji fájdalom, láz, csontfájdalom már előrehaladott állapotot jelent.
Milyen okokra vezethető vissza a húgyhólyag daganat kialakulása?
Mint minden daganat esetén az egyértelmű kiváltó ok nem ismert, de nagy szerepet tulajdonítanak a dohányzásnak. A dohányosoknak 4x nagyobb esélyük van hólyagdaganat kialakulására, szemben a nem dohányzókkal.
Feltételezhető még bizonyos kemikáliák (festék, bőr, nyomdaipari vegyületek), gyógyszerek közül a fenacetin, kismedencei sugárkezelés, krónikus hólyaggyulladás kóroki szerepe.
A daganat kiterjedés szerint két fő csoportra osztható.
1. Felületes hólyagdaganat, mely a húgyhólyag nyálkahártyára korlátozódik, a hólyag űrtere felé növekszik, korallszerű kinézete van. Lehet egyetlen apró növedék, de akár az egész hólyagnyálkahártyát beboríthatja. Eltávolítás után kiújulhat. Áttétet ritkábban okoz. Időben felfedezve gyógyítható, de rendszeres követést igényel.
2. Invazív, vagy mélyre terjedő hólyagdaganat. A hólyag űrtere felé növekvő részeken kívül a hólyag mélyebb rétegeibe is beterjed sokszor átlépi a hólyag falát és a környezetét is beszűri. Egyszerű műtéttel teljes egészében nem távolítható el. Gyakran képez más szervekbe áttétet. Időben felfedezve is csak a húgyhólyag teljes eltávolításával gyógyítható.
Kivizsgálás
A vérvizelés minden formájában forduljon urológushoz!
Általános urológiai vizsgálat
Laborvizsgálat: vizeletvizsgálat, vérvizsgálat, vizelet citológia
Hasi ultrahang
CT, vagy MRI
Cisztoszkópia- hólyagtükrözés
Mi a teendő hólyagrák esetén?
A hólyag karcinoma (rák) diagnózisát kimondani csak szövettani vizsgálat alapján lehet.
Tehát az első legfontosabb feladat a daganat eltávolítása, vagy ha nem lehetséges szövettani mintavétel.
Endoszkópos műtét
Hólyagdaganat eltávolítás leggyakoribb módja az endoszkópos megoldás a transurethralis resectio azaz a TUR. Segítségével a felületes daganatok teljes egészében eltávolíthatók. Az eljárás alkalmas arra hogy a gyanús nyálkahártya területekből vagy endoszkóposan eltávolíthatatlan elváltozásokból szövettani mintát vegyünk.
Felületes hólyagdaganatok kiújulásra hajlamosak, ezért a beteg műtétet követően hosszú ideig gondozásra, ellenőrzésre szorul. Kiújulás esetén ismételt TUR műtétekre is sor kerülhet.
Felületes daganatok eltávolítását követően a kiújulások megelőzésére instillációs kezelést végzünk. Ilyenkor vékony katéteren át a hólyagba kemoterápiás, vagy BCG készítményt fecskendezünk heti majd havi rendszerességgel meghatározott ideig.
Nyílt műtét
Izominvazív daganatok eltávolítására alkalmas
- Hólyagfali rezekció
- Teljes húgyhólyag eltávolítás (cisztektómia)
A húgyhólyag teljes eltávolítása nagyon komplex és a beteget jelentősen megterhelő beavatkozás. Műtét során nem csak a beteg szerv eltávolítását végezzük, hanem a vizeletáramlás folytonosságát is helyreállítjuk többnyire egy vékonybél szakaszból képzett “műhólyaggal”, vagy egyéb vizeletdeviációs módszerrel.
Előrehaladt stádiumban, vagy ha a beteg egyéb ok miatt radikális műtétre nem alkalmas Kemoterápiát valamint Sugárkezelést alkalmazunk.
Cisztoszkópia (Cystoscopia, hólyagtükrözés)a hólyagdaganat kimutatásában legfontosabb vizsgáló módszer. A beavatkozás során a húgycsövön át a húgyhólyagba egy optikai rendszert vezetünk, melynek segítségével a húgyhólyag belső tere, a nyálkahártya megtekinthető, vizsgálható. Hólyagtükrözés során nem csak a húgyhólyag, de a húgycső állapotáról is képet kapunk.
Kimutatható vele hólyagdaganat, a hólyagban elhelyezkedő idegentest, kő, megfigyelhető a nyálkahártya gyulladásos állapota, láthatóak a húgyvezeték szájadékok, a hólyagba beömlő vizelet tiszta avagy véres volta.
A tükrözést mind diagnosztikus, mind terápiás célzattal is végezhetjük.
Mikor szükséges a cisztoszkópiát elvégezni?
- Vérvizelés okának tisztázása
- Nehézvizelés, vizelési panaszok okának tisztázása
- Visszatérő hólyaghurut okának tisztázása
- Húgyhólyagban elhelyezkedő idegentest, kő kimutatása, eltávolítása
- Húgyvezeték katéterek felvezetése céljából
Nők esetében a tükrözés többnyire fájdalmatlan beavatkozás, nem igényel érzéstelenítést.
Férfiak esetében a húgycsőbe befecskendezett lidocain tartalmú síkosító anyaggal a vizsgálat elviselhetővé tehető.
