A kövek a húgyutakban elhelyezkedő kristályos képződmények, melyek a vizeletben jelenlevő anyagcsere végtermékekből, oldott ionokból és vegyületekből keletkeznek. Többnyire veszélytelenek, de ha nagyra nőnek, a vese állományát tönkretehetik, bakteriálisan befertőződhetnek, illetve ha a veséből távoznak, heves vesegörcsös panaszokat, veselezáródást és súlyos szeptikus állapotot idézhetnek elő.
Létrejöttük feltétele, hogy a kőképző anyag a normál mennyiség felett legyen jelen a vizeletben.
A kövek tulajdonságai
A kövek összetételük alapján leggyakrabban kalcium, oxalát, húgysav foszfát, cisztin tartalmúak.
A kövek kémiai összetétele határozza meg a kövek tulajdonságait
- Növekedési gyorsaság
- Szín
- Nagyság
- Sima, vagy tüskés felszín
- Keménység
- Röntgennel való láthatóság
Ezek a tulajdonságok befolyásolják a kezelési lehetőségeket és a megelőzési stratégiát is.
Vesekő okozta panaszok
A húgyutakban elhelyezkedő kövek nem mindig okoznak panaszokat. A vesében levő un. nyugvó kövek sokáig észrevétlenek maradhatnak, és csak egyéb ok miatt végzett ultrahang, CT vagy röntgen vizsgálat hívja fel rá a figyelmet.
Más a helyzet az un. mozgó kövekkel. A húgyvezetékbe kijutott kő hirtelen heves vesetáji, az alhasba herékbe, nőknél a szeméremajkakba sugárzó, sokszor rendkívül erős, görcsös fájdalmat okoz, ami a beteget szinte megbénítja. A legerősebb fájdalmak közé tartozik. A vesegörcsöt hányinger, hányás kísérheti. A kő helyzetétől függően gyakori vizelési inger jelentkezhet, de előfordul vizelési képtelenség is. A vizelet véressé válása igen ijesztő lehet a beteg számára.
A vesekő betegség lefolyása mozgó kövek esetén
Fájdalomcsillapítók hatására a fájdalom megszűnhet, de újra jelentkezhet amíg a kő ki nem ürül. Ritkán előfordul (visszatérően köves betegeknél), hogy a kő fájdalom nélkül spontán kiürül. A beteg további sorsa attól függ, hogy a kő spontán távozik-e vagy a húgyutakban elakad.
Kisebb, sima felszínű kövek könnyebben távoznak, míg a tüskés felszínűek, vagy nagyobbak elakadhatnak, veselezáródást idézhetnek elő, ami szeptikus állapothoz vezet. Néha az egészen kicsi, ám tüskés felszínű kövek is képesek beékelődni a húgyvezetékben és heves panaszokat okozni.
Veseköves betegek kivizsgálása
Általános urológiai vizsgálat
Ultrahang vizsgálat
Ultrahang készülékkel a vesekövek nagysága, elhelyezkedése jól vizsgálható. Azonban a húgyvezetékben elhelyezkedőek alig, vagy bizonyos esetek kivételével egyáltalán nem láthatóak, de az általuk okozott következmények, mint a vesepangás, jól megfigyelhetőek.
Natív veseröntgen, intravénás urográfia
A köveknek két típusa van (kőösszetételtől függően) röntgen pozitív, vagy röntgen negatív.
Röntgen pozitív, azaz a rtg. felvételen jól látható kövek kalcium tartalmúak (pl. kalcium oxalát, kalcium foszfát, struvit).
Röntgen negatív kő például a húgysavkő, mely nativ rtg. felvételen nem látható, de ha intravénás kontrasztanyagot kap a beteg, az a húgyutakban kiválasztódik, a kontrasztanyag a követ körbefolyja és azt mintegy negatív folt kirajzolja. Ez az eljárás az intravénás urográfia, melyet gyakran alkalmazunk. Általa a vese üregrendszerének tágassága, morfológiája jól vizsgálható.
CT vizsgálat
CT a kövek kimutatására legérzékenyebb vizsgálat, mind az röntgen pozitív és negatív kövek nagy biztonsággal kimutathatóak.
Laborvizsgálatok
Vizeletvizsgálatok
Vvt.: Kőmozgás, vagy kövek jelentére utal a vizeletben a vörösvértestek megjelenése.
Genny: megjelenése a vizeletben fertőzésre utal.
Vegyhatás/ph: utalhat a kő összetételére. Savas vegyhatású vizeletben húgysav, míg lúgos vizeletben foszfáttartalmú pl. struvit kövek keletkeznek.
Nitrit: jelenléte bakteriális fertőzésre utal.
Vérvizsgálat
Karbamid nitrogén, kreatinin: a veseműködést jelző értékek. Vesekárosodás esetén az értékek emelkednek.
Húgysav: a húgysav anyagcsere jelző faktora. Húgysavköves betegeknél gyakran emelkedett az érték.
CRP: gyulladások érzékeny mutatója.Veselezáródás, vesegyulladás esetén az érték emelkedik, sokszor igen magas mértékben.
Mitől függ kezelés?
- A kövek elhelyezkedésétől
- A kövek nagyságától
- A kőösszetételtől
- A kövek által kiváltott tünetektől
- A szövődményektől
Vesében elhelyezkedő kövek kezelése
A vesekelyhekben elhelyezkedő kis nyugvó kövek azonnali kezelést nem igényelnek, de növekedhetnek, vagy a veséből elindulva okoznak panaszokat, vagy ha felszínükön baktériumok rakódnak le fertőzés léphet fel, ezért kezelésük szükségessé válhat.
Szövődménymentes 2 cm-nél kisebb kövek esetén elsőként választandó kezelési mód az ESWl, mely műtét nélküli külső kőtörést jelent.
2 cm feletti kövek esetén endoscopos műtétet választunk. PCNL, azaz bőrön és a vese állományán keresztül bevezetett viszonylag vékony csövön keresztüli kőzúzás és kőeltávolítás.
A két beavatkozást gyakran kombináltan is alkalmazzuk.
Húgyvezetékben elhelyezkedő kövek kezelése
Szövődménymentes esetben ESWL, vagy endoszkópos (URS) kőeltávolítás végezhető.
Amennyiben a kő a szabad vizeletáramlás útját elzárja vesepangás, vesefunkció romlás, szeptikus állapot alakul ki, sürgős ellátás szükséges.
A normális vizeletáramlást minél előbb biztosítani kell. Ennek legegyszerűbb módszere Dupla J katéter felhelyezése húgycsövön át vagy a vizelet bőrön keresztüli kivezetése (Nephrostoma).
Kőmentesítést csak a szövődmények elhárítása után végzünk. Ha a vizsgálatok alapján van esély a kövek spontán távozására, nincsenek szövődmények és a beteg panaszmentes, beavatkozás nem szükséges. Hosszabb-rövidebb várakozási idő megengedett.
